Tógazdaság
BUZSÁK
Tavak területe (ha) |
|
I.sz.tó |
77 |
II.sz.tó |
55 |
III sz.tó |
2,3 |
IV sz.tó |
4 |
|
|
Teleltetők |
|
13 db |
1,58 |
|
|
Tóterület összesen (ha) |
138,3 |
A tóegység Siófoktól 70 km-re D-Ny-ra helyezkedik el, Buzsák, Lengyeltóti és Öreglak községek által határolt külterületen. Megközelítheto mindhárom községbol szilárd burkolatú muúton. Az üzemegység központja "Cifra-malomnál" van. A tavak völgyzárógátasak, illetve két kisebb tó hossztöltéses.
Tápláló vizük a Keleti-bozót és a Cifra Malomárok csatorna. A két nagy tavat a régi tavak töltéseinek elbontásával alakították ki. Üzemi vízszintjük azonos. A létesítmény vízügyi beruházásban eredetrendeltetése szerint környezetvédelmi tározónak épült, de az utóülepíto tó nem készült el. Az elso tó sankolónak tekintheto, amelynek eros feliszapolódása a teljes lehalászást lehetetlenné teszi.
A telelok és az ivató tavak a Malomárokból nyerik vizüket. Az emelt vízszintet a Somogyvár alatti duzzasztó biztosítja A tavak gravitációsan lecsapolhatók. Az elfolyó vizet a Keleti-bozót szállítja a Balatonba.
Buzsáki tóegység funkcionális rajza >>
FONYÓD
Tavak területe (ha) |
|
Tavak |
ha |
I.sz.tó |
43,0 |
II.sz.tó |
48,0 |
III.sz.tó |
42,0 |
Összes |
133,0 |
A tóegység 65 km-re Siófoktól Ny-ra Fonyód községterületén helyezkedik el, közvetlenül a 7-es muút mellett. Ismertebb neve Zardavári tóegység.
Tápláló vízfolyása a Keleti-Bozót csatorna, ami összeköttetésben áll a buzsáki tavakkal. A tápláló vízkivétel duzzasztás nélkül gravitációsan történik az I.-es onnan a II-es és III. tóba. A lecsapolás ugyancsak a tavakon keresztül lehetséges. Az elfolyó vizet az Ordacsehi Berek Nyugati-Focsatornájába, fogadja ahonnan szivattyús átemeléssel jut a Balatonba.
Fonyód-Zardavári tórendszer funkcionális rajza >>
IRMAPUSZTAI TÓGAZDASÁG
A tógazdaság Siófoktól Ny-ra 35 km-re helyezkedik el, B.lellétol D-i irányban Irmapusztán. Önálló gazdálkodásra alkalmas, körtöltéses, komplett kiépítettségu, teljes üzemu termelo egység. A tórendszerhez a 7 sz. muúttól Balatonlellén keresztül szilárd burkolatú út vezet.
Tápláló vízfolyása a Tetves patak. Lecsapolása részben gravitációsan történik a "B" jelu árok felé. Teljes leürítése szivattyús átemeléssel történik. A tórendszer vízellátása bizonytalan, víztakarékossági okokból aszályos idoben belso vízforgatást kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a tóegység sankoló szerepet is betölt, jelentos a meder iszapfeltöltodése. A tógazdaság vízkormányzó és halászati mutárgyainak állapota megfelelo. A lehalászás három kiépített külso halágyba történik.
Tavak területi megoszlása:
2. sz. tó |
25,00 ha |
3. sz. tó |
29,00 ha (termelésbol kivont, horgászattal hasznosított tó) |
4. sz. tó |
7,00 ha |
5. sz. tó |
11,00 ha |
6. sz. tó |
11,00 ha |
7. sz. tó |
46,00 ha |
8. sz. tó |
71,00 ha |
9. sz. tó |
69,00 ha |
Összes üzemelo: |
269,00 ha |
Telelok 11 db összesen 0,9208 ha Ivató tavak 11 db " 0,9154 ha
Balatonlellei tógazdaság funkcionális elrendezési rajza >>
MÓRICHELY
A Halászati Rt. legnagyobb összefüggo tógazdasági létesítménye. Nagykanizsához tartozó Miklósfa község közigazgatási területéhez tartozik. A tóegység 9 db termelo, - és 22 db. telelteto tóból áll. A tavak a terepadottságoknak megfeleloen hossz-, illetve kereszttöltésesek. A tórendszer táplálója a Bakónaki patak és Szaplányosi határárok. A tavak vízbetáplálása és lecsapolása Bakónaki patak felé teljes mértékben gravitációsan történik.
A tórendszer muszaki állapota teljes értéku.
A lehalászás három kiépített külso halágyba történik, a halágyak másodlagos hasznosítása csuka, és süllo eloneveléssel történhet.
Terület nagyságok:
Halásztavak
1. sz. tó |
5,0 ha |
1/a sz. tó |
11,0 ha |
2 sz. tó |
22,0 ha |
2/a sz. tó |
5,0 ha |
3 sz. tó |
23,0 ha |
4 sz. tó |
6,0 ha |
5 sz. tó |
52,0 ha |
6 sz. tó |
35,0 ha |
7 sz. tó |
80,0 ha |
Összesen |
239,0 ha |
Magasdi tavak funkcionális rajza (Mórichelyi tóegység)>> A Morichelyi tórendszer funkcionális rajza >> Gagy, Pogányszentpéter Pogányszentpéter
Adatok:
Közigazgatási hatóság: Siófok Város Önkormányzata Természetvédelmi hatóság: Siófok Város Jegyzoje Védetté nyilvánítás: 17/1992. (V. 21.) Önkormányzati Rendelet Védettségi fokozat: helyi védettségu természeti terület
Tulajdonos: Balatoni Halászati Rt. Siófok
A tógazdaság ismertetése:
A Siófok-töreki tógazdaság Siófok-Balatonszéplakon átmeno 70-es útig, a közigazgatásilag ugyancsak Siófokhoz tartozó Töreki belterülete mellett terül el. A tógazdaság DKD-i irányból ÉNYÉ-i irányban a Cinege patak völgyében felfuzött tavakból és a közvetlen környezetében fekvo erdo, szántó, gyep muvelési ágú ingatlanokból áll.
A Cinege-patakot, és ez által a tógazdaságot a völgy elején és néhány az oldalain eredo forrás táplálja. A források közül a völgy elején elhelyezkedo a legbovebb, de közepes vízhozama nem éri el a 10 liter/perc mennyiséget. Az eredeti patakvölgy az elején 25-30, a végén 500-600 m széles, ezt kihasználva építették a múlt század 50-es éveiben a 11 tóból, telelokbol álló tógazdaságot. A völgy vége után az autópálya töltése vágja ketté a tógazdaságot, a pályától É-ra a 70-es úttal záródva terül el az eredetileg a tógazdaság szerves részeként funkcionáló, ma már üzemen kívüli XI. tó, mely természetes eredetu állóvíz, a Cinege patakból csak kisebb mértékben ellátott, ma már Töreki-lápnak nevezett természetes képzodmény. A tógazdaságban folytatott halgazdálkodás nagyrészt a Balatonba történo telepítéshez szükséges halfajok egyes korcsoportjait állítja elo. A tógazdaságban a társaság extenzív halgazdálkodást folytat. A tavak völgyzáró-gát rendszeruek, így a telelok kivételével az adott tó vízutánpótlása a fentebb elhelyezkedo tavakban tárolt vízmennyiségek függvénye.
A tógazdaság a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban a Vizes Élohely Hasznosítási Célprogram résztvevoje, a halastavak teljes területével.
A tóegység funkcionális alaprajza >>
VARÁSZLÓI TÓGAZDASÁG
A tógazdaság Zala és Somogy megye határán, a somogyi oldalon helyezkedik el. A tavak nagy része Varászló község területén, kisebb része Somogysimonyi és Inke községek területén fekszik. A halastavakat az évszázad elején építették, a töltéseken a halak és takarmányok mozgatása egészen a 90-es évek közepéig iparvasúton történt lóvontatású csillék alkalmazásával.
A tavakat a Zala-Somogyi határárok és a Pádi-víz táplálja. A tavak körtöltésesek és gravitációsan lecsapolhatók.
Halastavak területi adatai:
1. sz. tó |
14ha |
2. sz. tó |
4ha |
3. sz. tó |
7ha |
4/A tó |
1ha |
4/B tó |
11ha |
4/C tó |
13ha |
5. sz. tó |
65ha |
6. sz. tó |
3ha |
7. sz. tó |
5ha |
8. sz. tó |
13ha |
9. sz. tó |
23ha |
10. sz. tó |
20ha |
11. sz. tó |
6ha |
12. sz. tó |
16ha |
Összesen: |
201ha |
|