Zákonyi Ferenc kutatásaiból tudjuk, s napjainkban egyre inkább tapasztaljuk, hogy a balatoni halászat -halfogás- eredményessé tételének nélkülözhetetlen kelléke volt van és lesz a csónak, a hajó. Először az új kőkori ember készített vízi járművet magának, egyetlen fatörzsből, melynek a belsejét kivájta, s ez lett  a „ bödönhajó „. Eme eszköz aztán 1862-ig kizárólagos vízi járműve volt a balatoni halászoknak Fennmaradt, hogy a keszthelyi halászok számára, Szabó János készítette az utolsó bödönhajókat, 1897-ben, Vörsön. Fő hajókészítő központ volt tehát Vörs, illetve később Kiliti. Itt kisebb - egy, két- személyes hajók készültek, míg Vörsön nagyobbak. A leletként őrzött balatoni bödönhajók hossza általában 320-575 cm közötti, de bizonyos jelek utalnak arra is, hogy a XVI - XVII. századi Balatonon 12 m-t meghaladó hosszúságú és kb. 1,5 m magas hajók is léteztek, s ezekkel katonai csapatokat is szállítottak, ( például a törökök, Fonyód várának ostromához.) (Zákonyi Ferenc) A későbbiekben a kisméretű bödönhajók stabilitásának és biztonságának növelésére kitalálták az ún. "kötött hajót". A "kötött hajó" gerendákkal összefogott és a  gerendák tetején ledeszkázott két bödönhajó volt, amit  ma "katamaránnak" neveznénk!  1848-ban a tihanyi halászok - Horváth Bálint tudósítása szerint - még úgymond " kettős csónakocskáról" halászták a gardát. A halászat kapitalizálódásával a technika és technológia is átalakult. A bérlői rendszerből halászszövetkezet , később Balatoni Halászati Társulat lett, s 1900. január 01-től a Balaton Halászati Részvénytársaság, halássza a Balatont!  A Társaság első hajója, mely korábban a Balatoni Halászati Társulat egyik tulajdonosának  Gróf Hunyady Imrének a hajója  volt , aztán a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaságnál - korábbi nevét- a "Rohan"-t megtartva, személy-szállító hajóként üzemelt, de 1900-1905-ig már mint "Somogy" halászott a Balaton Halászati  Részvénytársaságnál. Ez egy kisméretű csavargőzös  volt , ami később a Dunára került, ahol tovább használták. (Zákonyi Ferenc) a „Somogy” Később két gőzmeghajtású vontatóval bővül a halászat hajóparkja , az egyik a "Zala", a másik a "Veszprém" volt . Budapesten a GANZ gyárban készültek. a „Veszprém” és a „Zala” gőzös karbantartása a régi Sió - csatornán Ezek a hajók("Zala", "Veszprém" ) csupán a halászhajók vontatását végezték, a halászatban aktívan nem vettek részt. Hálóhúzás az ún. "krutyis" kézi csörlős hálóvontatással történt. vontában a „Veszprém”   behavazott „krutyik” a kikötőben 1928-ban nagy műszaki fejlesztésbe kezd a Balaton Halászati Rt. Ausztriában vásárol két korszerű motoros hajót, a "Fogast" és a "Gardát". Hajtóanyaguk nyersolaj volt, gépmotorjuk 40 lóerős, és csörlőberendezésük hajtását egy 10 lóerős motor végezte. A hajók 1955-ig dolgoztak, majd eladták őket. (Pápai András nyugalmazott telepvezető). 1930-ig megérkezett Győrből a "Harcsa", "Csuka", "Ponty" és "Keszeg" nevű motoros. A két gőzös is (német szakemberek segítségével) csörlővontatású halászhajóvá lett alakítva. Így összesen 8 csörlővontatású hajóból áll a halászpark. Ugyanakkor a 8 vontatóhajóhoz 6 db 300-400 tonnás vas és 12 db 50-90 tonnás fa uszály is tartozott. (Ezzel a "felszereléssel" a Balaton Halászati Rt. konkurenciát  jelentett áruszállításban a Balatoni Hajózási Részvénytársaságnak, s ez fejlesztésre serkentette „ azt „). éjszakai halászatról visszatér a „Ponty”   teherszállító dereglyék   „krutyik” és teherszállító dereglyék 1945 tavaszán a hajópark egy részét úgy mentették meg, hogy mesterségesen elsüllyesztették azokat, majd a háború végén kiemelték. 1948-49-ben a Társaság siófoki telepén fából építettek két motorost, "Compó" és "Kárász " néven.(Pápai András ny.t.) 1953-ban a "Zalát" és a "Veszprémet" elcserélték a MAHART három motorosára, az 1935-ben Tiszafüreden épült "Sirály" motorosra, az 1940-ben Pancsován épült " Vihar"-ra  és az 1946-ban Balatonfüreden készült, "Süllő"-re. 1955-ben selejtezik a "Compó"-t, a "Kárász"-t  és a "Vihar"-t(eladják őket) Vízre helyezik viszont a  "BHV I" - "BHV II" - "BHV III" és "BHV IV" -es számú (nevű) - számmal elnevezett dízelhajtású 6 hengeres Csepel motoros vontakókat , (becenevükön a „TEVÉKET”) melyek a mai napig üzemelnek.(a BHV-t  később BHG-re módosítják) két „teve” Keszthelyen 1971-ben készültek el és helyezték vízre Balatonfüreden a "Garda II.", "Fogas II.", "Süllő II.", "Csuka II.", "BHG V"-ös és a "BHG VI"-os motorosokat, melyeket 4 hengeres 72 lóerős Csepel dízelmotor hajt, és napjainkban is üzemelnek.(5.ábra) a „Fogas II” motoros fonyódi vízen   a „BHG.VI” –os siófoki vízen 1997. december 08-án megérkezik és daru segítségével vízre kerül a balatoni halászati részvénytársaság első két , Finn gyártmányú  -a balatoni halászat megreformálását szolgáló-10 tonnás, 10 m hosszú és 180 lóerős VALMET turbó-dízel motorral, navigációs és mélységmérő radarral, hidraulikus daruval felszerelt halászhajója.(6.ábra)   a beemelés pillanatai     a megkeresztelt „Busa” és „Angolna” motoros busahalászat közben a Balatonon