Tavak területe (ha)
I.sz.tó	77
II.sz.tó	55
III sz.tó	2,3
IV sz.tó	4

Teleltetők
13 db	1,58

Tóterület összesen (ha)	138,3

A tóegység Siófoktól 70 km-re D-Ny-ra helyezkedik el, Buzsák, Lengyeltóti és Öreglak községek által határolt külterületen. Megközelítheto mindhárom községbol szilárd burkolatú muúton. Az üzemegység központja "Cifra-malomnál" van. A tavak völgyzárógátasak, illetve két kisebb tó hossztöltéses.

Tápláló vizük a Keleti-bozót és a Cifra Malomárok csatorna. A két nagy tavat a régi tavak töltéseinek elbontásával alakították ki. Üzemi vízszintjük azonos. A létesítmény vízügyi beruházásban eredetrendeltetése szerint környezetvédelmi tározónak épült, de az utóülepíto tó nem készült el. Az elso tó sankolónak tekintheto, amelynek eros feliszapolódása a teljes lehalászást lehetetlenné teszi.

A telelok és az ivató tavak a Malomárokból nyerik vizüket. Az emelt vízszintet a Somogyvár alatti duzzasztó biztosítja A tavak gravitációsan lecsapolhatók. Az elfolyó vizet a Keleti-bozót szállítja a Balatonba.

A tóegység 65 km-re Siófoktól Ny-ra Fonyód községterületén helyezkedik el, közvetlenül a 7-es muút mellett. Ismertebb neve Zardavári tóegység.

Tápláló vízfolyása a Keleti-Bozót csatorna, ami összeköttetésben áll a buzsáki tavakkal. A tápláló vízkivétel duzzasztás nélkül gravitációsan történik az I.-es onnan a II-es és III. tóba. A lecsapolás ugyancsak a tavakon keresztül lehetséges. Az elfolyó vizet az Ordacsehi Berek Nyugati-Focsatornájába, fogadja ahonnan szivattyús átemeléssel jut a Balatonba.

A tógazdaság Siófoktól Ny-ra 35 km-re helyezkedik el, B.lellétol D-i irányban Irmapusztán. Önálló gazdálkodásra alkalmas, körtöltéses, komplett kiépítettségu, teljes üzemu termelo egység. A tórendszerhez a 7 sz. muúttól Balatonlellén keresztül szilárd burkolatú út vezet.

Tápláló vízfolyása a Tetves patak. Lecsapolása részben gravitációsan történik a "B" jelu árok felé. Teljes leürítése szivattyús átemeléssel történik. A tórendszer vízellátása bizonytalan, víztakarékossági okokból aszályos idoben belso vízforgatást kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a tóegység sankoló szerepet is betölt, jelentos a meder iszapfeltöltodése. A tógazdaság vízkormányzó és halászati mutárgyainak állapota megfelelo. A lehalászás három kiépített külso halágyba történik.

A Halászati Rt. legnagyobb összefüggo tógazdasági létesítménye. Nagykanizsához tartozó Miklósfa község közigazgatási területéhez tartozik. A tóegység 9 db termelo, - és 22 db. telelteto tóból áll. A tavak a terepadottságoknak megfeleloen hossz-, illetve kereszttöltésesek. A tórendszer táplálója a Bakónaki patak és Szaplányosi határárok. A tavak vízbetáplálása és lecsapolása Bakónaki patak felé teljes mértékben gravitációsan történik.

A lehalászás három kiépített külso halágyba történik, a halágyak másodlagos hasznosítása csuka, és süllo eloneveléssel történhet.

Halásztavak

1. sz. tó	5,0 ha
1/a sz. tó	11,0 ha
2 sz. tó	22,0 ha
2/a sz. tó	5,0 ha
3 sz. tó	23,0 ha
4 sz. tó	6,0 ha
5 sz. tó	52,0 ha
6 sz. tó	35,0 ha
7 sz. tó	80,0 ha
Összesen	239,0 ha

Magasdi tavak funkcionális rajza (Mórichelyi tóegység)>>
A Morichelyi tórendszer funkcionális rajza >>
Gagy, Pogányszentpéter
Pogányszentpéter

A Siófok-Töreki Tógazdaság

Adatok:

Közigazgatási hatóság:        Siófok Város Önkormányzata
Természetvédelmi hatóság: Siófok Város Jegyzoje
Védetté nyilvánítás:            17/1992. (V. 21.) Önkormányzati Rendelet
Védettségi fokozat:            helyi védettségu természeti terület

Tulajdonos: Balatoni Halászati Rt. Siófok

A tógazdaság ismertetése:

A Siófok-töreki tógazdaság Siófok-Balatonszéplakon átmeno 70-es útig, a közigazgatásilag ugyancsak Siófokhoz tartozó Töreki belterülete mellett terül el. A tógazdaság DKD-i irányból ÉNYÉ-i irányban a Cinege patak völgyében felfuzött tavakból és a közvetlen környezetében fekvo erdo, szántó, gyep muvelési ágú ingatlanokból áll.

A Cinege-patakot, és ez által a tógazdaságot a völgy elején és néhány az oldalain eredo forrás táplálja. A források közül a völgy elején elhelyezkedo a legbovebb, de közepes vízhozama nem éri el a 10 liter/perc mennyiséget. Az eredeti patakvölgy az elején 25-30, a végén 500-600 m széles, ezt kihasználva építették a múlt század 50-es éveiben a 11 tóból, telelokbol álló tógazdaságot.
A völgy vége után az autópálya töltése vágja ketté a tógazdaságot, a pályától É-ra a 70-es úttal záródva terül el az eredetileg a tógazdaság szerves részeként funkcionáló, ma már üzemen kívüli XI. tó, mely természetes eredetu állóvíz, a Cinege patakból csak kisebb mértékben ellátott, ma már Töreki-lápnak nevezett természetes képzodmény. A tógazdaságban folytatott halgazdálkodás nagyrészt a Balatonba történo telepítéshez szükséges halfajok egyes korcsoportjait állítja elo. A tógazdaságban a társaság extenzív halgazdálkodást folytat.
A tavak völgyzáró-gát rendszeruek, így a telelok kivételével az adott tó vízutánpótlása a fentebb elhelyezkedo tavakban tárolt vízmennyiségek függvénye.

A tógazdaság a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban a Vizes Élohely Hasznosítási Célprogram résztvevoje, a halastavak teljes területével.

A tóegység funkcionális alaprajza >>

VARÁSZLÓI TÓGAZDASÁG

A tógazdaság Zala és Somogy megye határán, a somogyi oldalon helyezkedik el. A tavak nagy része Varászló község területén, kisebb része Somogysimonyi és Inke községek területén fekszik. A halastavakat az évszázad elején építették, a töltéseken a halak és takarmányok mozgatása egészen a 90-es évek közepéig iparvasúton történt lóvontatású csillék alkalmazásával.

A tavakat a Zala-Somogyi határárok és a Pádi-víz táplálja. A tavak körtöltésesek és gravitációsan lecsapolhatók.

Halastavak területi adatai:

1. sz. tó	14ha
2. sz. tó	4ha
3. sz. tó	7ha
4/A tó	1ha
4/B tó	11ha
4/C tó	13ha
5. sz. tó	65ha
6. sz. tó	3ha
7. sz. tó	5ha
8. sz. tó	13ha
9. sz. tó	23ha
10. sz. tó	20ha
11. sz. tó	6ha
12. sz. tó	16ha
Összesen:	201ha